A férfi előveszi a cipőkefét és lassan elkezdi kipucolni a cipőjét. Szép, fényes bőrcipő, olyan, amit csak jeles napokon visel az ember. Kezére húzza a lábbelit, […]

Nagyjából ötödikes lehettem, amikor egy nyári úttörőtáborban egy ismerkedési esten (Istenem, már a név is gyönyörű, hisz’ ki a bánattal ismerkedhettem volna össze, mikor valamennyi táborozó […]

Anyák napja idején illene valami nagyon felemelőt, valami nagyon meghatót írnom arról, hogy én is anya vagyok, és hogy ez mennyire felemelő és megható. De, nem […]

Valahogy úgy alakult, hogy nálunk a macskák mindig is pedigrések voltak. Legalábbis annyiban, hogy mindnek ugyanaz volt a neve. Mint a kékvérű királyi családok leszármazottai, akik […]

Két fajta emberrel nem tudok mit kezdeni. Az arcán a legelkeserítőbb helyzetben, az alkalomhoz abszolút méltatlan módon üdvözült mosollyal vonuló hurrá optimistával, meg a bármilyen – […]

Arankám! Hozzál má’ még egy fröccsöt nekem! De most ne olyat, mint az előbb. Az túl savanyú volt, csak olyan „éppen hogyot” csinálj! – szólt Janó […]

Michelangelonak is csak 24 órából állt egy napja, mégis milyen csodákat alkotott! Úgyhogy az csak kifogás, hogy valamire nincs időd! – szól a megfellebezhetetlen bölcsesség, amikor […]

Az a nyár volt a legszebb. A gyerekek csak szüleik félmondataiból ismerték a háborút, vagy még azokból sem, mert a felnőttek mindennél jobban felejteni akartak. Felejteni […]